Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló időszakban teljesíti, nem pedig az eljárás során, hiszen ez nem az ajánlat érvényességének feltétele volt, hanem a szerződés megkötéséé. Éppen ezért nem érdemes szerződéskötési feltételekkel akadályozni a szerződés megkötését ahelyett, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Lezárt üzleti év hiányában pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Mint friss cég, az eljárás megindításának pillanatában nincs lezárt mérlegünk. Megakadályozza-e mindez az eljáráson történő indulásunkat?
Részlet a válaszából: […] ...alapján."143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejártával áll be, azaz amikor az ajánlat hatályosul.A Ptk. 6:64. § (1) bekezdése alapján, aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Szerződés megköthetősége a Döntőbizottság Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzése alapján

Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] ...előtt. Az új, 169. § (3)-(7) bekezdések alapján a bíróságnak tíz napja van a döntés meghozatalára, mely egyben halasztó hatályú a szerződés megkötésére vonatkozó végzés hatályosulására nézve. Amennyiben öt napon belül nem támadják meg a végzést, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Nyertes ajánlat költségvetésének megtekinthetősége

Kérdés: Van-e lehetőség megtekinteni egy nyertes közbeszerzési eljárás költségvetését, és ha igen, hol? (Alvállalkozóként lettünk megnevezve egy nyertes eljárásban, és szeretnénk tudni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán megnevezett-e bennünket, ahogyan ígérte.)
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában van lehetőség a cserére, azonban ez akadályozhatja a szerződéskötést, ezért technikailag az ajánlattevők jellemzően a szerződés megkötését követően kezdeményezik a cserét. Ezt az ajánlattevő kezdeményezheti, melynek két feltétele van, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szól, amit a kérdező is igényel, azaz közvetlen rendelési lehetőség egy szerződés alapján. Javasoljuk ugyanakkor, hogy amennyiben keretszerződés megkötése szabályainak kialakítását tervezi ajánlatkérőként, a központosított közbeszerzésben rendelkezésünkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
1
2
3
10