Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására, és a szerződés megkötésére – a) és b) pontok.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bírósága valóban hozott egy igen meglepő döntést, mely komoly hatással lehet a későbbiekben az európai központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...§), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87. §) benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetéstkövetően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelemalapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségi értékhatár elérésénekmeghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbielső szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.A (4) bekezdés értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] ...mértékére tekintettel kell megállapítani; – ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alattvisszavonja ajánlatát, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerültokból hiúsul meg, akkor a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...második szakaszát keretszerződés vagy egyediszerződés zárja le.Az összesített intézményi igények alapján kerül sor tehátkeretszerződés megkötésére, amely lehetséges nyílt, meghívásos, tárgyalásoseljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...éselháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt aszerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén ateljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanulírásban értesítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.