Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nem elsősorban a többszörös megjelenés tilalma szabály megsértése, hanem a versenyjogszabályok megsértése jelenthet problémát. Az új Kbt. részletesebben szabályozza ezt a kérdéskört: olyan magatartásokat is érint, mely az ajánlattevők összejátszását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyezi.A szerződés érvényben maradása abban az esetben, hajogorvoslat is indult az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...feladott hirdetményesetében a hirdetmény közzétételét;– a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzésesetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapíthatómeg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...időpontig nemhirdeti ki.Az eljárás fentiekben jelzett eredménytelenségének eseteipedig az alábbiak: – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére,illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (Kbt. 82. §-a) eredménytelennényilvánítja;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja, avagy felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.