Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...eljárás mellőzésével történő beszerzésesetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapíthatómeg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.Az előzőek szerinti határidő számításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg – amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nemképes a szerződés teljesítésére – az eljárás első része eredményének kihirdetésekora soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételrejelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő ajelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőlegalkalmatlanságáról dönt. Amennyiben a részvételi szakasz eredményes volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő -ellentétben az általános szabályokkal –, hogy az ajánlattevő jelölje meg aszerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat [Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek az adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és a kizáró körülményeket csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni (mindezeket a jelen szám közszolgáltatókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.