Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...21. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén – figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére aszerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.A fentiek azt jelentik, hogy a kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nemhaladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,– az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhezerőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell [249. § (3) bekezdés].A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...olyan joga állfenn a közbeszerzési tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A fenti feltételekre figyelemmel tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg – amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nemképes a szerződés teljesítésére – az eljárás első része eredményének kihirdetésekora soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásmellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját,illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyikfél által történő megkezdését;– a fenti, második bekezdés szerinti határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Enneksorán az igazolások eredetiségét, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.