25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
2. cikk / 25 Szerződések továbbteljesítése jogutódlás esetén
Kérdés: Cégünk hazai üzletágát kiszervezi és gyakorlatilag egy másik, most már német tulajdonú cég keretein belül fog tovább működni. Milyen feltételekkel tudjuk a létező közbeszerzési szerződéseinket (két érintett szerződés, hatálya 2016. októberben jár le) tovább teljesíteni? Ha van rá megoldás, akkor ez már a hatályos szerződés esetében is alkalmazható-e?
3. cikk / 25 Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára
Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
4. cikk / 25 Kbt.-változások 2015-ben
Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
5. cikk / 25 Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben
Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
6. cikk / 25 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
7. cikk / 25 Alkalmassági feltételek ellentmondásossága
Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
8. cikk / 25 Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága
Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
9. cikk / 25 Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben
Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
10. cikk / 25 Referenciaigazolások száma alvállalkozó igénybevételénél
Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?
