KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;– a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásáról szóló összegzést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;– a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt teheti meg, melynek következtében a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási igényeket. Ebből a szempontból tehát, amennyiben az ajánlatkérő szerint túlzott kockázatot rejt mindez, mert például a szerződés teljesítésének határideje értékelési részszempont volt, az ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát.Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...előírás, miszerint az ajánlatkérőnek minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban kell dokumentálnia a Kbt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében, és az ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.