Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi feltételei állnak fenn. A következetes döntőbizottsági gyakorlat tükrében szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi vagy a szerződés teljesítésével összefüggő más szempontok mérlegelhetők a döntéshozatal során, az ajánlatkérőtől elvárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...szerint alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely kizárólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 165. § (3) bekezdése alapján az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...felek nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően módosították a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést;– ha a szerződés teljesítése során a közbeszerzési dokumentumokban vagy a szerződésben foglaltaktól lényegesen eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...amikor az átadás-átvételi eljárás elhúzódik.A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések odaítélése esetén az ajánlatkérő szerv olyan szempontot határoz meg, amely lehetővé teszi az ajánlattevők által az e szerződés teljesítésére ajánlott konkrét csoportok minőségének értékelését, figyelembe véve a csoport összetételét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2
3