Ajánlattevő felszámolás alá kerülése a szerződés teljesítésének időszaka alatt

Kérdés: A cég, amellyel szerződtünk, felszámolás alá került. Mit tehetünk? Gyorsított eljárást indíthatunk a fennmaradó még teljesítetlen részre, esetleg közbeszerzés mellőzésével is beszerezhető a hiányzó termék?
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan kivételi lehetőség, mely ebben az esetben a Kbt. mellőzését lehetővé tenné. Gyorsított eljárás indítására van lehetőség, azonban nagymértékben nem tudja az ajánlatkérő így sem meggyorsítani rendes közbeszerzési eljárását. Amennyiben nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...olyan joga állfenn a közbeszerzési tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A fenti feltételekre figyelemmel tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás mellőzésével történő beszerzésesetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapíthatómeg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyához kell igazítania -figyelemmel az üzleti titok kérdéskörére is –, továbbá az alkalmassá minősítésfeltételeit legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékigírhatja elő.A jelentkezéseket tehát az ajánlatkérő által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzésen kívüli szerződéskötésre nincs lehetőség,esetünkben az alkalmazandó eljárástípus a kérdéses. Véleményünk szerintfelhívható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, amely szerint hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására van lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.