Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...mellőzésével történő beszerzésesetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapíthatómeg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétőlszámított tizenöt napon belül nyújtható be – Kbt. 323....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nemképes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményénekkihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint lelhető fel:– az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását -annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséigterjedően – írásban köteles dokumentálni;– a közbeszerzési eljárás előkészítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik aszerződés teljesítését garantáló anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozóbiztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] ...így például adójogszabályra sem. A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljáráselőkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatbankeletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 98.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg – amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nemképes a szerződés teljesítésére – az eljárás első része eredményének kihirdetésekora soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamát), hivatkozvaaz előzetes beszerzési igényre és a saját hatáskörű beszerzést megalapozókörülményekre, valamint a szerződés teljesítésének dokumentumait aközpontosított közbeszerzési portálon elektronikus úton feltölteni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
2