10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hiánypótlás nemteljesítése
Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
2. cikk / 10 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
3. cikk / 10 Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
4. cikk / 10 Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
5. cikk / 10 Teljesítési biztosíték "kezelése"
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?
6. cikk / 10 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
7. cikk / 10 Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
8. cikk / 10 Előminősítési jelentkezés adattartalma
Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
9. cikk / 10 Áruszállítási referencia értelmezése, igazolása
Kérdés: Elfogadható-e referenciaként az olyan áruszállítás, amely nem közvetlenül a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek történt és miként kell ezt igazolni?
10. cikk / 10 Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
