Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...azt viszont szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek miként kell érvényesítenie a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét a szerződés teljesítése során, vagyis hogy az ajánlatkérőt nem csupán ellenőrzési, hanem igényérvényesítési kötelezettség is terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését – a)-c) pontok;– ha a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...módosításáravonatkozó rendelkezéseit, mely szerint a szerződés módosítását megalapozókörülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyantermészeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturálisörökségvédelmi hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...90 millió forint vagy afölötti értéket képviselő, közbeszerzési eljárásban kötöttépítőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során kellfedezetkezelőnek közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagyügyvédnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozást – témaszerint a Kbt. alapján. A támogatás definíciója a közbeszerzési törvény értelmében aközbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagielőny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Közbeszerzés fedezete, támogatott beszerzések

Kérdés: Rendelkeznie kell-e az anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az új Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint? Milyen előírások vonatkoznak a támogatásból megvalósuló beszerzésekre? (A régi Kbt. egyértelműbb volt ebben a tekintetben.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem mondja ki, hogy az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.