Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR orvosolhatatlan működés hibájára. A Kbt. 53. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor utal a bírálat elhagyására, amennyiben a szerződés teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy egyébként elállásnak, felmondásnak lenne helye – ami összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt teheti meg, melynek következtében a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetni kell a közbeszerzés – a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként.Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolást.A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] ...előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […]  A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatosrendelkezések megváltoztak az új Kbt. hatálybalépésével. Ebből következően azajánlatkérőnek az új szabályok szerint kell eljárnia, amelyeket a törvény 69.§-ának (1)–(7) bekezdései rögzítik az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolást.A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősülaz indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhezszükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet akülön jogszabályban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-a meghatározza, hogy mikor, milyen esetbenvetődik fel az irreálisan alacsony ár. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 15százalékos áreltérés esetén már vizsgálni kell az ajánlati árat, vagy annakvalamely elemét, és írásban kell indokolást kérni az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
2