Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– azon gazdasági szereplőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolást.A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási igényeket. Ebből a szempontból tehát, amennyiben az ajánlatkérő szerint túlzott kockázatot rejt mindez, mert például a szerződés teljesítésének határideje értékelési részszempont volt, az ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kalkulálhatóbérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsánfelmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el azágazatban általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kalkulálhatóbérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsánfelmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el azágazatban általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatnikizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, ajánlatának a közbeszerzési törvény 88. §-ának (1) bekezdéseszerinti egyéb okból történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...olyan joga állfenn a közbeszerzési tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A fenti feltételekre figyelemmel tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a szerződéskötés már megtörtént, aszerződés teljesítési szakaszban van, ezért arra a Kbt. 46. címe tartalmazrendelkezéseket. A Kbt. 304. §-a alapján a 10 százalékot meghaladó mértékbenbevonni kívánt alvállalkozónak a cseréje csak kivételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...lép: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságaépítési beruházás esetében igazolható ... azoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
2