GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...kell a közbeszerzési igényét meghatároznia, ennek során – a jogszabály keretei között – az egyes feltételeket maga szabja meg. A szerződés teljesítésének határidejét is megjelölheti a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljes beszerzés sikerét. Hiába lép tehát hatályba a szerződés a fel nem tárt jogsértés miatt, nem lehet nyugodt a tanácsadó a szerződés teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt teheti meg, melynek következtében a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését – a)-c) pontok;– ha a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Új közbeszerzési törvény alkalmazása

Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ha honlappal nem rendelkezik, a KözbeszerzésiHatóság, vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:... a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást aközbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés megszüntetése

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?
Részlet a válaszából: […]  A szerződés megszüntetésére vonatkozóan a Kbt. a szerződésteljesítésével kapcsolatos tájékoztató közzétételét teszi egyedül szükségesséés kötelezővé. Egyébiránt a közös megegyezéssel történő megszüntetés során aszerződés és a Ptk. szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés valamelyikfél lényeges jogos érdekét sérti.– A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendőaz is, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről akulturális örökségvédelmi hatóság külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...számított öt évig folyamatosanelérhetőnek kell lennie.Ha a kérdést kiterjesztjük, és a teljesítési szakaszravonatkoztatjuk, akkor a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatásikötelezettség és az erről történő hirdetmény közzététele, melyet a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2
3
5