Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Adatváltozások a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítése során minden, a cég alapadataiban beállt változás mellett szükséges az esetleges jog­utódlás, szétválás, felvásárlás – Kbt. 128. §-ának (5) bekezdése – esetében az új jogi személlyel kapcsolatos cégadatok megadása, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási igényeket. Ebből a szempontból tehát, amennyiben az ajánlatkérő szerint túlzott kockázatot rejt mindez, mert például a szerződés teljesítésének határideje értékelési részszempont volt, az ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell;– a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosíték az ajánlathoz kapcsolódóbiztosítékfajta, a teljesítési és jólteljesítési biztosítékok a közbeszerzésiszerződés teljesítését hivatottak garantálni.Az ajánlati biztosíték az eljárásban való részvételbiztosítéka, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...számítottellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el;– a teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti, ha azajánlattevő a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miattmeg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...mely ebben a helyzetben jogszerű.A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlásaaz ajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére valóalkalmasságával összefüggésben ugyanakkor kiemeli, hogy amennyiben azajánlattevő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...írásbeliösszegzés módosításakor a következők: – az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásbantájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, ajánlatának a közbeszerzési törvény 88. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...[A Kbt. 93. §-ának (1)-(3) bekezdései értelmében azajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, aszerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának aKbt. 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.