Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok értékelését és bírálatát, és az értékelési szempontok alapján a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötéshez nem elegendő az igazolt fedezet mértéke. Az ajánlatkérő ebben az esetben is eredménytelenné nyilváníthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott ár vagy annak egyes összetevői alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés a Kbt. 2. § (4) bekezdésében foglalt alapelv, azaz a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjától kezdődik [Kbt. 131. § (5) bekezdés], vagy az ajánlati biztosíték esetköreire vonatkozó rendelkezések, amikor a szerződéskötés elmulasztása esetén az adott fél elveszíti az ajánlati biztosítékot [Kbt. 54. § (4), (6) bekezdések], vagy amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos információk közlésére nem utal, de valójában a főszabály lehatárolja a közbeszerzési eljárási cselekményeket, és a szerződéskötés időszakában történő kimentés körülményeiben beállt lényeges változások részleteinek közlésével már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az ajánlatkérő nem köteles az értékelés minden pillanatában ellenőrizni a kizáró oki megfelelést.Az összegezést követően, a szerződéskötési időszakig valójában a Kbt. nem szabályozza a kérdést. Azonban áttételesen a törvény 143. § (2) bekezdése –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.A Kbt. 131. §-ának (5) bekezdése azonban csak szerződéskötési időszakra utal.Az eredményről szóló tájékoztató feladásának nem 120 nap alatt kell megtörténnie, hanem a Kbt. 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő.A Kbt. az egyes részeket külön-külön kezeli, pontosabban az egyes részek tekintetében az adott rész nyertesével írja elő a szerződéskötést, ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy több részre vonatkozó szerződést is lehet egy szerződésben kezelni. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...megoldást, de tény, hogy kellemetlensége ellenére képes segíteni, hogy ugyanazon eljárás keretein belül jogszerűen nyíljon lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna – Kbt. 79. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
1
2