Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak azajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésbenmás alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nemlátható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó igénybevétele nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben az alvállalkozó semvehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékbenteljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előrenem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Alvállalkozó igénybevétele, közös ajánlattétel kizárása

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybesaját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Haa szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okkövetkeztében – beállott lényeges körülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják a szerződésnek a felhívás, adokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározottrészét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem láthatóok következtében – beállott körülmény miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésénektíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötéstkövetően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállottlényeges körülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére aszerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlatifelhívás szerint a megkötött szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben azalvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladómértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényegeskörülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel(személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelősszeméllyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelősszeméllyel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2