Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi definíciókat tartalmazza, mely segít elkülöníteni a többletmunkát és a pótmunkát egymástól:– többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják a szerződésnek a felhívás,a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározottrészét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem láthatóok következtében – beállott körülmény miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját, kivéve ha az eljárás tárgyalás nélküli; az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, továbbá az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.Az ajánlati felhívás tartalmával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.