Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kijelenthető, hogy függetlenül attól, hogy a második helyezett ajánlata szerint elegendő fedezet állna rendelkezésre a szerződéskötéshez, az ajánlatkérő egyedüli döntési lehetősége, hogy ha nincs elegendő fedezete az első helyezett ajánlata alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annakindokáról, valamint – ha szükséges [Kbt. 99. § (3) bekezdése] – aszerződéskötés új időpontjáról [Kbt. 99. § (3) bekezdése] az összesajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a biztosíték nyújtásának módjait, az ajánlatiszakaszhoz kötve a biztosítékot. Ennek oka, hogy az ajánlati biztosíték aszerződéskötést kívánja bebiztosítani, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek ne kelljena szerződést megkötnie. Főszabály szerint ugyanis – a Kbt. 99. §-a alapján – azeredmény kihirdetésével szerződéskötési kötelezettsége keletkezik azajánlatkérőnek, amelynek alapján a szerződést a kihirdetett nyertessel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Tárgyalás – értékelés után

Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. idézett rendelkezéseiből látható, hogy amennyiben az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az eredeti – eredményhirdetésre, szerződéskötésre stb. megadott – határidők módosulhatnak.Lényeges, hogy a Kbt. 254. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.