Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése, illetve építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles legkésőbb– vagy a szerződéskötés időpontjára,– vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére – Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére aszerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlatifelhívás szerint a megkötött szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkalrendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő évesnettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes)ajánlatkérővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...közöttaz adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljábóle szerződésre tekintettel kerül sor szerződéskötésre, vagy már megkötöttszerződés módosítására, e más szervezet a Kbt. 4. §-ának 2. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkalrendelkezik, feltéve hogy– a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettóárbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.