Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alvállalkozó igénybevétele, közös ajánlattétel kizárása

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybesaját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Haa szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okkövetkeztében – beállott lényeges körülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Harmadik személy megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Mi a helyzet akkor, ha ezt előre nem látjuk, nem jelöljük meg, de utóbb kiderül, hogy a szerződéskötés mégis szükséges? Illetve, ha megjelöljük, de végül nem kötünk szerződést harmadik személlyel a megjelölt közbeszerzési rész vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...venni kívántalvállalkozó alkalmazása esetében. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőneknincs tudomása a harmadik személyről, így a szerződéskötés esetleges elmaradásaés az ajánlattevő saját teljesítése nem hozza hátrányos helyzetbe, hiszen aközvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére aszerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlatifelhívás szerint a megkötött szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben azalvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladómértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényegeskörülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: Rendkívüli esemény, helyzet esetén a nevesített alvállalkozó helyett bevonható-e a teljesítésbe más alvállalkozó? Kell-e az új alvállalkozónak bizonyítania az alkalmasságát?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben azalvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladómértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényegeskörülmény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...öt munkanapon belül kell feladni, azzal, hogy a közbeszerzési eljárás a fentiek szerinti hirdetmény közzétételével – illetőleg ha a szerződéskötést később kötik meg, akkor azzal – zárul le.)A Kbt. 99. §-a szabályozza a szerződéskötés folyamatát. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.