12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek
Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
2. cikk / 12 A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása
Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
3. cikk / 12 Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
4. cikk / 12 Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
5. cikk / 12 Szerződésmódosításra okot adó körülmények a gyakorlatban
Kérdés: Melyek azok a szerződéskötéskor nem ismert körülmények, amelyek felmerülésekor a szerződés módosítására van lehetőség a Kbt. szerint? (Lehetőség szerint gyakorlati példákon keresztül kérnék választ.)
6. cikk / 12 "Egységes per"
Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
7. cikk / 12 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
8. cikk / 12 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
9. cikk / 12 Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata
Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
10. cikk / 12 Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések
Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
