Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó, még ha be is van jelentve, nem tud igazolni. Ennek oka, hogy alvállalkozóként nem szerződik az ajánlatkérővel, nem áll fenn szerződéskötési kötelezettsége, melyet az ajánlati biztosíték megtestesít.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.Amennyiben tehát az előzetes vitarendezés kezdeményezése a moratórium utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.Ezért emeli ki a fenti 79. § (5) bekezdése a határidőben történő kezdeményezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő nem tartja. Ennek megfelelően az ajánlat érvénytelen, azaz úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő visszalépett volna a szerződéskötéstől. Az összegezés módosítása esetében is hasonló a helyzet, amennyiben kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...szólnak.A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen– az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és aszerződéskötés tervezett időpontját, valamint– a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésrebocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.