KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a) pontjában meghatározott korlátot, mely szerint ha a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak az ajánlatkérőhozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben másalvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nemlátható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...az egybeszámítási szabályt, melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...követően haladéktalanul faxonvagy elektronikus úton meg kell küldeni.A határidőre vonatkozó legfontosabb módosulás, hogy aszerződéskötési moratórium, tekintettel a nem elektronikus beszerzésre, azirányelveknek megfelelően 20 napra nőtt.Lényeges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel(személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelősszeméllyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelősszeméllyel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírtalapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;– a szerződéskötés tervezett időpontját, valamint– az ajánlattételifelhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. A Kbt. 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...amelyekben a tervpályázatieljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése, ezért nem lehetségesa szolgáltatás megrendelése a szerződéskötés szakaszában. Alkalmazható azáltalános szabályokban már megismert meghívásos eljárás résztvevőinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.