11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kimentés szerződés megkötése alól
Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
2. cikk / 11 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
3. cikk / 11 Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással
Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
4. cikk / 11 Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint
Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
5. cikk / 11 Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor
Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
6. cikk / 11 Hivatalos inflációs rátát meghaladó áremelés
Kérdés: 2006-ban tartós élelmiszer beszerzésére kötöttünk szerződést. Ebben szerepelt, hogy a mindenkori KSH által kiadott fogyasztóiár-indexeket lehet figyelembe venni a termékek árainál. A szállítónk szerint viszont az étolaj, mák, száraz hüvelyesek esetében a fenti indexek nem követik oly mértékben az áremelkedést, mint a valóságban. Szeretné a termékek árát nagyobb mértékben emelni, mint amit a KSH kiadott, hivatkozással a Kbt. 303. §-ára. Megteheti-e ezt a vevővel szemben? A paragrafus szerinti hivatkozást, azaz a beállott körülményt a 2007. évi gyenge terméssel, szárazsággal magyarázza, mely szerint neki a fenti termékeket fél, illetve harmadáron kellene értékesíteni, mint ahogyan beszerzi. Kérdésünk, hogy jogos-e az állítása?
7. cikk / 11 Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában
Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
8. cikk / 11 Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége
Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
9. cikk / 11 Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései
Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
10. cikk / 11 Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
