Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződéskötés önmagában még nem jogszerűtlen, a közbeszerzés mellőzésének számos indoka lehet. Lehetséges, hogy a cég nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, azaz nem sorolható be egyik ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezt az esetet a Kbt. nem sorolja azon esetkörök közé, amihez semmisségi jogkövetkezményt fűz.Ettől független kérdés, hogy az ilyen szerződéskötés sérti-e a Kbt. 166. § (5) bekezdését. A Kbt. 2. § (7) bekezdése alapján az ilyen szerződéskötés jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő személyéről. Az írásbeli összegezés megküldésével beáll az ajánlatkérő és a nyertesként megnevezett ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az alábbiak szerint:"Kbt. 79. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...amely azzal a megközelítéssel is alátámasztható, hogy a magyar jogrendben a közbeszerzési eljárás inkább egy részletesen szabályozott szerződéskötési folyamat, mintsem egy hatósági eljárás.Bár a kérdés kifejezetten az előzetes vitarendezési kérelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik, mint annak kalkulálása, hogy a szerződést ténylegesen mikor fogják megkötni. Az ajánlatkérőt terhelő kellő gondosság a szerződéskötési időpontra is vonatkozik. Közömbös, hogy ezt az ajánlatkérő milyen ok miatt mérte fel tévesen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] ...jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [80. § (5) bekezdése, 115. § (2) bekezdése, 131. § (6)–(8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy nyertes ajánlattevő esetében 30 nap áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében, és 60 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
1
2
3