Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik, mint annak kalkulálása, hogy a szerződést ténylegesen mikor fogják megkötni. Az ajánlatkérőt terhelő kellő gondosság a szerződéskötési időpontra is vonatkozik. Közömbös, hogy ezt az ajánlatkérő milyen ok miatt mérte fel tévesen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést –, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna – Kbt. 79. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...a)-f) pontok.A 124. § szerinti határidő mindkét felet köti. Amennyiben esetünkben az ajánlattevő nem tesz nyilatkozatot, nem áll el a szerződéskötéstől, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a második helyezetthez fordulni. Tehát minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...például a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, azÁllami Számvevőszék vagy a Kincstár. A közbeszerzési eljárás mellőzéséveltörtént szerződéskötés miatti végső jogorvoslati határidő a korábbanmeghatározott 1 évről 3 évre tolódott ki.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szerződésmódosítás indokainak vizsgálata, jogorvoslat

Kérdés: A szerződésmódosítást milyen mélységig vizsgálja a KT? A nem nyertes fél megtámadhatja a módosítást tartalmazó közzétételt?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés módosítására vonatkozó Kbt. 303. § szakasztartalmazza mind a szerződéskötéskor beállott körülményt, mind valamely féllényeges jogos érdekét az alábbiak szerint.A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás,a dokumentáció feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításátazért kérik, mert– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg,– a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4)bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...követően haladéktalanul faxonvagy elektronikus úton meg kell küldeni.A határidőre vonatkozó legfontosabb módosulás, hogy aszerződéskötési moratórium, tekintettel a nem elektronikus beszerzésre, azirányelveknek megfelelően 20 napra nőtt.Lényeges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okkövetkeztében – beállott körülmény miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.