Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a 9. § (1) bekezdés h)-j) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;b) a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...legfrissebb információkkal kell bírnia az ajánlattevőről, részvételre jelentkezőről az eljárás során. Sajátos a helyzet, amennyiben a szerződéskötés szakaszában kerül sor a változás bejelentésére. Amennyiben a szerződés aláírásakor még nem történt meg a bejegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-ában foglaltak fennállását, amely a válsággalvagy a váratlanul megnövekedett munkaerőköltségekkel nehezen indokolható. Aszerződéskötést követően beállott, előre nem látható ok lehet egy kulturálisörökségi érték felbukkanása a teljesítés során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításátazért kérik, mert– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg,– a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4)bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttség az ajánlattételi határidő lejártátólkezdődik;– az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadotttervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha azajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...már nem változtathat az ajánlaton, kötvevan hozzá – a felhívásban foglalt időtartam erejéig. Amennyiben még nem történtmeg a szerződéskötés, de az ajánlatkérő valamilyen okból (például azért, mertnem képes összehívni a döntéshozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...közöttaz adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljábóle szerződésre tekintettel kerül sor szerződéskötésre, vagy már megkötöttszerződés módosítására, e más szervezet a Kbt. 4. §-ának 2. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott minta szerint írásbeli összegezést kell készítenieaz ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles aszerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezés aKözbeszerzési Értesítőben is közzétehető.A (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
1
2