ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmassági követelmények vonatkozásában lényegesen pontosabb szabályok határolják le az ajánlatkérő mozgásterét, ezért a szerződéskötési feltétel alkalmazása nem jelentheti azt, hogy az eredeti, egyenértékű tanúsítvány vagy környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...előírt biztosításmértékkel és tartalommal.Ha a felelősségbiztosítás nem alkalmassági követelményként kerül előírásra, hanem szerződéskötési feltételként, akkor más a helyzet.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig rendelkezni fog, s a nyilvántartásba vétel elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján, melynek következtében előírható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés megtámadása

Kérdés: A Kbt. szabályozza a szerződés érvénytelenségét közbeszerzési szempontból. Ha egy szerződés például indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmaz az ajánlatkérő javára – például a vállalkozói díj vonatkozásában –, megtámadhatom a szerződést a Ptk.-ra hivatkozással, annak szabályai szerint? (A szerződéses feltételeket elfogadtam az ajánlattételkor, de abban – értelemszerűen – még nem szerepelt a konkrét vállalkozói díj.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot, és ennek során megismeri a teljes dokumentációt, műszakileírást, szerződést, így nehezen képzelhető el, hogy a szerződéskötést követőenderül ki olyan lényeges körülmény, amely miatt a szerződés hirtelen egyoldalúváés előnytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő és egy vagy többrészvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérőképes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni aközbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírtalapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;– a szerződéskötés tervezett időpontját, valamint– az ajánlattételifelhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. A Kbt. 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját; a szerződéskötés tervezett időpontját; az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.A 15/2004. IM rendelet 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
2