Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel;– építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...jogi és pénzügyi szakértelemmel. A részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az elektronikus árlejtés már értékelési szakaszban történik, a beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítását követően. Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás megrendelése esetében sem, amely a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] ...meg;– az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [63. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Felolvasólap tartalmának módosítása

Kérdés: A felolvasólap tartalma mennyiben módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...esetet felsorolni, hiszen ha az ajánlatban számítási hiba van, de egyébiránt az ajánlatból kiderül, hogy minden más helyen helyes az ellenszolgáltatás, csak a felolvasólapon nem, akkor az szintén javítható. Ha azonban csak a felolvasólapon van rossz helyen a tizedesvessző,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a C-547/10. számú ítéletek alátámasztják a hazai jogalkotó értelmezését, mely nemcsak az építési beruházások, hanem a szolgáltatások tekintetében is irányadónak tekinti a funkcionális értelmezést (C-574/10.). Ennek értelmében tehát a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő szándékaival tisztában lennie, különösen abban az esetben, amikor a második helyezett ellenszolgáltatásának mértékére nincs elég fedezet, és várhatóan nem is lesz. Tehát amennyiben például, késve ugyan, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Tervpályázati eljárás szabályainak változása

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...a tervpályázat célja lehet képzőművészeti, iparművészeti vagy az (1) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2