FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitást biztosító szervezet kizáró ok hatálya alá tartozásáról. Válaszunkban ugyan nem érintjük, de felvetődhet a hamis adatszolgáltatás ebben az esetben, amennyiben az érintett szervezet a korábbiakban lenyilatkozta, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mert nem járul hozzá a projekthez, de a lebonyolítást vállalja, úgy valójában nem meghatalmazásról beszélünk, hanem egy nem ingyenes szolgáltatás nyújtásáról, mely nemzeti rezsimben nem közbeszerzés-köteles (Kbt. 111. §). A lebonyolítás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...egy nemzeti eljárásrend, mely eredetileg csak hirdetménnyel indulóegyszerű eljárást tartalmazott, megváltozik oly módon, hogy áru és szolgáltatásbeszerzése esetében nemzeti értékhatártól 25 millió, építési beruházás esetében80 millió forintig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.