Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el azeljárásban. A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvénymásodik része szerinti közbeszerzési eljárásokban kilencszázezer forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Géppark rendelkezésre állásának előírása

Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki-szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-ábanmeghatározott alkalmassági feltételek közül választhat. Az alkalmasságifeltételeket a Kbt. közbeszerzési tárgyanként sorolja fel. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál

Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésteljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés,építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható azelőző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítéséhez szükségespénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőlegszolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el azeljárásban.A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke a közbeszerzésitörvény második része szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi ésgazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatásmegrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésteljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés,építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Okiratok számának csökkentése

Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...aszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságaárubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetébenigazolható például a fenti személyeknek az előző legfeljebb háromévi teljesforgalmáról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...írhatja elő.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy anem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatásteljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét ésképzettségét.Az ajánlattevőnek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2
3
4
6