Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítsa az ajánlatot. Ez a gyakorlat egészen addig nem okoz problémát, amíg a hiánypótlások során esetleg az ajánlattevő hamis adatszolgáltatásba keveredik egymásnak ellentmondó válaszaival. Ezért a szükségtelen hiánypótlás ugyanúgy jogszabálysértést eredményez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy– ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem nyújthat be részvételi jelentkezést, illetve nem tehet ajánlatot olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány készítésével, vagy fejlesztéssel bíztak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...(közösségi vagy nem közösségi) utalt, ezért volt szükség javításra;– a módosítás átvezette a Kbt.-n a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény hatálybalépésével összefüggésben szükséges kiigazításokat, és összhangba hozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kategóriákban kívánminősített ajánlattevő lenni. Alkalmatlan a kérelmező abban az esetben is, amennyibenárubeszerzésnek vagy szolgáltatásmegrendelésnek minősülő, azonos kategóriábatartozó teljesítései körében nem rendelkezik a kérelem beadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásbólkizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították,illetőleg– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére,bejelentésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásbólkizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították,illetve– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére,bejelentésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, – a szerződés teljesítésére és – a kért ellenszolgáltatásra.Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a törvény63. §-ának (1)–(4) bekezdése szerint kell eljárnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében: 25 millió forint; építési beruházás esetében: 60 millió forint; építési koncesszió esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint; szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. 2005-ben pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.