Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...céljából a közbeszerzést részekre bontani;– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a C-547/10. számú ítéletek alátámasztják a hazai jogalkotó értelmezését, mely nemcsak az építési beruházások, hanem a szolgáltatások tekintetében is irányadónak tekinti a funkcionális értelmezést (C-574/10.). Ennek értelmében tehát a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő hivatkozása arra, hogy egykorábbi eljárásában nem nyújtottak be ajánlatot a szabadon felhasználhatóhitelkeret-nyújtási szolgáltatásra, egyfelől a nem vitatottan elválaszthatóbeszerzési részek összekapcsolásának nem lehet ténybeli indoka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.