48 cikk rendezése:
1. cikk / 48 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
2. cikk / 48 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
3. cikk / 48 Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban
Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
4. cikk / 48 Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
5. cikk / 48 Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága
Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
6. cikk / 48 Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
7. cikk / 48 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
8. cikk / 48 Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége
Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
9. cikk / 48 Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában
Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
10. cikk / 48 Tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
