Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás első részében minden feltétel tisztázott legyen, és egyszerű megrendeléssel hozzájuthasson az ajánlatkérő a termékekhez, szolgáltatásokhoz, így a keretszerződés pontos meghatározása alapvetés. Ehhez segít hozzá a kormányrendelet abban a részében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzést, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. Az alábbiakban kiemeljük az új elemeket.A törvény hatálya a postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatások körét változtatta meg, bővítve ezzel a postai szolgáltatások értelmezését. Ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...új kivételi szabály az alábbiak szerint szól. A törvény szerinti eljárást – ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés – nem kell alkalmazni a következő esetekben: ... kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. kormányrendelet értelmében a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...felelt meg;– az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben,amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintettszolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásbanaz ajánlatok értékelésekor [Kbt. 63. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] ...az előzetes vitarendezés a jogorvoslati kérelemmeltámadott jogsértésre vonatkozott –, a jogorvoslati eljárásra meghatározottigazgatási szolgáltatási díjnál 20 százalékkal kevesebbet kell fizetni, azaz a900 ezer forintos díj helyett 720 ezer forintot, a 150 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...becsültértékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általánosforgalmi adó nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzésesetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig262 890 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2
3