13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál
Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
2. cikk / 13 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
3. cikk / 13 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
4. cikk / 13 Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre
Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
5. cikk / 13 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
6. cikk / 13 Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
7. cikk / 13 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
8. cikk / 13 Tervezéssel kapcsolatos problémák
Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?
9. cikk / 13 Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése
Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
10. cikk / 13 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
