Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó információk és adatok (pl. mérnöki tevékenységnél gyakori szokott lenni), a d) pont alapján az építési beruházások, szolgáltatások leírása (kivéve, ha a leírásnak van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérőnek tehát tisztáznia kell az ellentmondást, és ez alapján meghoznia a döntését.A kérdés második része a hamis adatszolgáltatásra vonatkozik, melynek feltétele, hogy az ajánlatkérő utánajárjon, valójában pontosan mi volt az ajánlattevő szándéka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatokat az eljárás során a nyertes ajánlattevő.A kizáró ok az alábbiak szerint szól:"... az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság igazolása körében bemutatott, korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, valamint gépekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...meg;– az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [Kbt. 63. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozót vesz igénybe, a Kbt. 130. §-ának (3) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:– az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...meg; – az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben,amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintettszolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásbanaz ajánlatok értékelésekor [új Kbt. 63. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében: 25 millió forint; építési beruházás esetében: 60 millió forint; építési koncesszió esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint; szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. 2005-ben pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.