Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben véleményünk szerint helye van a Kbt. 71. § (8) bekezdés alkalmazásának, tehát a hiánypótlás kezdeményezésének. Ezt akár felvilágosításkérés keretében is megteheti az ajánlatkérő, hiszen az ajánlattevő válaszában azonos jogalappal módosíthatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] ...hogy erre vonatkozó meghatalmazását a konzorciumi partner visszavonta, a konzorciumi megállapodást egyoldalúan megszüntette, úgy hamis adatszolgáltatást követ el, hiszen álképviselőként annak látszatát kelti, mintha a konzorcium továbbra is akarategységben tenne ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérőnek tehát tisztáznia kell az ellentmondást, és ez alapján meghoznia a döntését.A kérdés második része a hamis adatszolgáltatásra vonatkozik, melynek feltétele, hogy az ajánlatkérő utánajárjon, valójában pontosan mi volt az ajánlattevő szándéka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitást biztosító szervezet kizáró ok hatálya alá tartozásáról. Válaszunkban ugyan nem érintjük, de felvetődhet a hamis adatszolgáltatás ebben az esetben, amennyiben az érintett szervezet a korábbiakban lenyilatkozta, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...mind az időbélyeg vonatkozásában a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság igazolása körében bemutatott, korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, valamint gépekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3