Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...által végzett piackutatást, igazságügyi szakértő igénybevételét, a szakmai kamarák által ajánlott díjszabásokat (pl. mérnöki szolgáltatások díjszabása), szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) és c) pontjában az eredeti szerződés értékeként az aktuális, indexált szerződéses ellenszolgáltatást lehet figyelembe venni, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...éri el az alábbi értékek egyikét sem:– az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;– szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10 százalékát, építési beruházás, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás célja, hogy annak eredményeként szerződést kössenek a felek árubeszerzésre, szolgáltatás teljesítésére vagy építési beruházás megvalósítására. A szerződések változó időtartamra szólhatnak, attól függően, hogy egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre megnyugtató választ adhatnak.Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a rendelkezéseketis, amelyek az ajánlati árral, az ellenszolgáltatás megítélésévelkapcsolatosak.A közbeszerzési törvény 70. §-ának (2) bekezdése azajánlattevői nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Kötött ár négyéves szerződéses időtartamra

Kérdés: Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
Részlet a válaszából: […] ...Egyetlen esetben nem engedi mindezt a Kbt., mégpedig akeretmegállapodásos eljárás esetében. Ekkor a Kbt. alapján nincs lehetőség azellenszolgáltatás emelésére, azaz amennyiben négy éven keresztül – ami a Kbt.szerinti maximális lehetőség ebben az eljárásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...majd keretmegállapodást. Ez aszempont akár az ár is lehet, ekkor a keretszám felső határáig például négy,azaz az első négy legjobb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat kiválasztásáigjutunk, amelyet benyújtó ajánlattevőkkel keretszerződés köthető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.