Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában, és ezzel ténylegesen befolyásolta a bírálati szakasz eljárási cselekményeit. Ezáltal megvalósította a hamis adatszolgáltatást, amit az ajánlatkérő nem mérlegelhet, de vizsgálni köteles.A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint:"(1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...57. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint azajánlatok elbírálása kétféle módon történhet: vagy a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjaszerint. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, – a szerződés teljesítésére és – a kért ellenszolgáltatásra.Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a törvény63. §-ának (1)–(4) bekezdése szerint kell eljárnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja lehet– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.Ha az ajánlatkérő az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...jár el az eljárásban.Fontos, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.