6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Megrendelő szerződésszegése
Kérdés: A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?
2. cikk / 6 Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában
Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
3. cikk / 6 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
4. cikk / 6 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
5. cikk / 6 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
6. cikk / 6 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
