Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] ...e törvény megkerülése céljával megválasztani.(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt, vagy– szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárás esetén rendelkezzen a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése így szól: Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] ...kell értelmezni. Ugyanis a részekre bontás tilalmának szabálya arra az esetre vonatkozik, amikor az ajánlatkérő építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy áru beszerzése során bontja meg beszerzési tárgyát. Mivel a fenti 16. § nem teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...hitelesített nyilatkozatot;– a törvény 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében azépítési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnekárubeszerzés esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodással összefüggő – a nettóötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építésiberuházásra, szolgáltatásmegrendelésre, vagyonértékesítésre,vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] ...által hitelesített nyilatkozatot;– a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építésiberuházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnekárubeszerzés esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...az egyénivállalkozót és az egyéni céget -, – amelynek a 25. § (2) bekezdés szerinti építési beruházásátvagy ezzel összefüggő szolgáltatásmegrendelését az (1) bekezdésbenmeghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja; –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásmegrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.