Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy részvételi) határidőt az ajánlatkérő csak néhány nevesített esetben köteles meghosszabbítani a Kbt. alapján: a kiegészít ő tájékoztatás kérésével összefüggésben, a közbeszerzési dokumentumok módosítása és az EKR üzemzavara egyes eseteiben [Kbt. 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő részére egyidejűleg, tele­faxon vagy elektronikus úton megküldeni–, amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlatkiválasztásának indokairól. – A fenti, második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő részére egy­­idejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni–, amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlatkiválasztásának indokairól; míg ugyanezen jogszabályhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekrevonatkozóan.Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekűadatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, különtörvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség aláesik.A fentiekhez kapcsolódik még a közbeszerzési törvény 97.§-ában foglalt előírás is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatok nyilvánosságára és aközérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározottadatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Mindezek ismeretében véleményünk szerint nem a Ptk. szerintiajánlatfogalom adja meg a kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.