5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
2. cikk / 5 Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
3. cikk / 5 Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében
Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
4. cikk / 5 Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága
Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
5. cikk / 5 Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
