Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...megindító hirdetményben jelezni – kormányrendelet 18. §-ának (1) bekezdése,– az ajánlatkérő a dokumentációban köteles tájékoztatást adni arról, hogy a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...mely rendelkezés értelmében a 76. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlattétel elvégzendő munkamennyiség, feladat pontos meghatározása hiányában

Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...semtovábbi mennyiség nem került a felhívásba, szokatlan megoldás. Amennyiben ígynincs lehetőség ajánlatot tenni, úgy kiegészítő tájékoztatásban érdemes újrarákérdezni, és/vagy előzetes vitarendezéssel felhívni arra a figyelmet, hogy eza meghatározás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben azajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről istájékoztatást kell adnia – Kbt. 254. §-ának (1)-(7) bekezdései.A fentiekkel kapcsolatban kérdezheti Olvasónk, hogyamennyiben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.