Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikációra."Ugyan a fenti szabály a szerződést megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...amelyre vonatkozik.Az 52. § (5) bekezdése az alábbiak szerint szól:"A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] A külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, az eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján, meg kell küldeni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);– az EKR üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatáskérést legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássa el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
2
3