Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy részvételi) határidőt az ajánlatkérő csak néhány nevesített esetben köteles meghosszabbítani a Kbt. alapján: a kiegészít ő tájékoztatás kérésével összefüggésben, a közbeszerzési dokumentumok módosítása és az EKR üzemzavara egyes eseteiben [Kbt. 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...29-ig sem hozta meg az eljárást lezáró döntést, arról a kérelmezőket nem értesítette. Továbbá, az ajánlatkérő a 2018. december 6-ai tájékoztatásával az ajánlati kötöttséget az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 120 nappal, a 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Hatóság honlapján történő közzététel esetén az ajánlatkérőnek az adatokat, információkat, dokumentumokat, az összefoglaló tájékoztatást és az összefoglaló tájékoztatás visszavonását elektronikus úton, a Hatóság által nyújtott informatikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...álló fedezet összegét, mely alacsonyabb, mint a nyertes ajánlat ellenszolgáltatásának mértéke, úgy nem kötelezhető további tájékoztatás nyújtására az ajánlatkérő.A fentiekben ismertetett 75. § rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítása és kezelése érdekébenaz érintett szervezetek kötelesek az NFM-nek megküldeni az éves közbeszerzésiterveiket, továbbá tájékoztatást adni a közbeszerzési terveik módosításáról,valamint a módosítás indokairól – az arról hozott döntést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint atárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szólótájékoztatást."Néhány egyéb pontosítást is tartalmaz a szabály, mint azalábbi kiegészítés:A Kbt. 136. § (4) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet tartalmazza, mely továbbra ishatályban van, azaz az ezzel ellentétes tájékoztatás nem felel meg avalóságnak.A Kbt. az elektronikus eljárási cselekményekkelkapcsolatosan legrészletesebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...a megyei (fővárosi) bíróság mintcégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata a cégjegyzék adatairól,valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása, valamint hogy a céginformációsés az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatótkészíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségkörében – ha a teljesítés eltérő időpont(ok)ban történik – külön meg kelljelölni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...állapítható megegyértelműen a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételek teljesülése, aKözbeszerzések Tanácsának elnöke további tájékoztatást kérhet aszerződésmódosítás körülményeiről. Az elnök a tájékoztatás függvényében dönt ahirdetményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2