12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
2. cikk / 12 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
3. cikk / 12 Felvilágosításkérés minősítése
Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
4. cikk / 12 Dokumentációkészítés mellőzhetősége
Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
5. cikk / 12 Határidők meghatározása a Kbt.-ben
Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.
6. cikk / 12 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
7. cikk / 12 Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága
Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
8. cikk / 12 További referencia benyújthatósága
Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
9. cikk / 12 Ajánlattevő információs lehetősége szerződéstervezet értelmezési problémái esetén
Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?
10. cikk / 12 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
